2014. május 10., szombat

Egy cím nélküli történet-6.rész

A történet hatodik része, jó olvasást!

- Jack, Jack mégis mit gondoltál? Tényleg azt hitted életben hagylak? Hiszen megöltem már minden barátodat.
Jack lassan körbe nézett és a látványtól könnyek indultak el a szemeiből, hogy aztán a porba hullhassanak. Úgy érezte, hogy valaki a szívére markolt aztán kegyetlenül kitépte.
A csapat tagjai a homokban hevertek, Natali és Melani a busz alatt hevertek félbe vágva. A lángoló roncs feltehetően azonnal végzett velük, nem szenvedtek sokat. Anna a homokban hevert, vérét magába itta a kegyetlen sivatag, testéből a hatalmas keselyűk szaggattak ki jókora darabokat, a lány hátában több lyuk is volt, jókora golyó ütötte lyukak.
A nőt egyértelműen hátba lőtték miközben a biztonságot kínáló homok dombok felé próbált menekülni.
Tefani és Flóra a buszban égtek halálra. Az első becsapódó lövedék mindkettejük lábát cafatokra tépte, esélyük sem volt kijutni a lángoló koporsóvá váló buszból.
Jon és Tomas darabjai mindenhol ott voltak, egyetlen jól irányzott lövés egy aknavetőből és a két fiúból csak cafatok maradtak, harmadik társuk Erisel a földön feküdt, vele a repeszek végeztek, amik az égő buszból repültek szét, az egyik nagyobb fém darab szinte egészen lefejezte.
Trekkford, nyöszörögve hevert a busz mellett, még életben volt, de látszott rajta, hogy már nincs sok neki hátra, a férfi valódi hősként küzdött, hét katonát is megölt mire az egyik lövedék leterítette.
Szájából ömlött a vér, de a fegyverét görcsösen markolta annak ellenére, hogy aligha lett volna képes használni azt. Eldon és Sam lassú véget ért. Elsőnek menekültek ki a buszból, de egy robbanás miatt mindketten a földre estek és az egyik tolató Hammer levágta a lábaikat.
Hosszú perceken át üvöltöttek mire kilehelték a lelküket. Rex és Wolt menekülés közben haltak meg, a vérük még most is csordogált a földön. Egy sorozat gyorsan végzett velük.
Jack a földön ült, de nem emlékezett, hogyan került ide, Cris mellette feküdt és üveges tekintettel meredt a semmibe. A többi katona a tűzharcban vesztette életét vagy éppen a két lángoló Hammer egyikében volt.
Az építész gyomra összeszorult, gyorsan körbe nézett és ekkor pillantotta meg Indianat. A lány a földön térdelt, szeméből könnyek csorogtak, jól láthatóan tudta, hogy mi vár rá.
- Úgy bizony Jack. Ez egy ajándék neked.
Vigyorgott a szakállas férfi, aki Jack előtt guggolt és egy fegyvert szegezett a fiú hasának.
- Hát nem vagyok nagylelkű? Megszabadítalak téged ettől a szerelmi csalódástól.
Egy katona lépett Indiana mögé, tarkójának nyomta a fegyverét majd meghúzta a ravaszt, habozás nélkül. Indiana élete egyetlen pillanat alatt véget ért.
Jack ösztönösen tiltakozott a látottak ellen, megrázta a fejét majd a gyászt és a fájdalmat elnyomta magában és gondolkodni kezdett.
Ez csak egy rossz vicc lehet, hiszen csak most indultak el, a lázadók nem tudhatják a nevét, nem tudhatják kicsoda számára a lány.
Jack szemei tágra nyíltak és hangosan zihálva ébredt fel. Indiana a fiúra nézett.
- Jó-jól vagy Jack?-A lány megérintette az izzadó fiút, szemeiből jól kiolvasható volt az aggódás ugyanakkor mosolygott is, mert remélte, hogy megnyugtatja ezzel a zaklatott barátját.
- Igen, igen jól vagyok. Csak rosszat álmodtam. - Jack megtörölte a homlokát és vett néhány mélyebb lélegzetet is, hogy lenyugodjon.
- Szeretnél mesélni róla? - Indiana a fiú vállára hajtotta a fejét, úgy hogy láthassa a fiú arcát. Kedvesen mosolygott, mint mindig.
- Nem is tudom. Rémes volt az egész. - A lány megfogta a fiú kezét és szorosan összekulcsolta az ujjaikat. Jack nem tudta mire vélje, minden esetre megnyugodott. A szíve most már a helyzet miatt akart kiugrani a helyéről nem pedig a rossz álom miatt.
- Nyugodj meg. Mond el, hidd el nekem, hogy sokkal jobb lesz miután mindent elmondtál. Szóval, figyelek. - Nincs ellentmondás. Jack elmosolyodott halványan és elfogadva az ítéletet mesélni kezdett. Mindent kibeszélt.
- Rémes. Nem is csoda, hogy ennyire felzaklatott - Suttogta a lány mikor a fiú a történet végére ért.
- Ami a legrosszabb benne, hogy annyira valóságos volt az egész. - Suttogta vissza a fiú.
- Tudod, még kicsi koromban sokszor megálmodtam a történéseket. Érted mire gondolok? - Jack bólintott egyet.
- Mindig tudtam, ha valami rossz fog történni.
- Nem lehetett könnyű így felnőni - Jack nem tudta miért, de elhitte a lány minden szavát. Talán azt is elhitte volna, hogy a gyönyörű teremtés túlélt egy atomtámadást. Furcsa dolgokra képes a szerelem.
- Eleinte nem is volt az, viszont egy idő után rájöttem, hogy ennek a dolognak hála segíthetek a szeretteimen.
- Nos igen, így azért tényleg előnyös lehet.
- Arról nem is szólva, hogy ennek a képességnek hála szereztem meg az orvosi diplomát és jutottam el mindenhova ahova csak akartam. Minden teszt előtt megálmodtam a kérdéseket. - A lány halkan felnevetett, az édes nevetés pedig Jack arcára is hatalmas mosolyt csalt.
- Ha nem tudnám mire vagy képes talán még el is hittem volna. - Felelte a fiú miközben egy hirtelen ötlettől vezérelve kiszabadította a kezét és átkarolta óvatosan a lányt, aki nem kezdett kiabálni, szó nélkül közelebb húzódott.
- Tehát uraságod megbízik a képességeimben?- Kérdezte kuncogva a lány miközben a közelség miatt már Jack nyakára fújta a forró levegőt.
- Maradéktalanul. - Felelt a mérnök miközben ajkát egy halk sóhaj hagyta el a kellemes érzés hatására. Úgy érezte bizsereg az egész háta.
- Óh, uraságod hízeleg. A végén még zavarba jövök - Mindketten felnevettek és hosszú percekig nem is hagyták abba a nevetgélést.

Lassan mindenki ébredezni kezdett a buszban, egyrészt a meglehetősen nagy meleg miatt másrészt a berögzült szokások miatt. Az építő csapatok mindig korán keltek, elsőnek érkeztek és addig nem is távoztak, amíg be nem fejezték a munkálatokat.
Golyózáporban is mindig helyt álltak és Jack csapata a legjobbak közt is a legjobbak egyike volt. Halk sóhajok hangzottak majd egy kis idő múltán suttogás töltötte be a buszt és mindenfele nyújtózkodó kezek jelentek meg. A kis társaság végre magához tért.
- Csak nem sikerült átaludni az utat. - Morgolódott Sam miközben elnyomott egy ásítást.
- Annak mi csak örülünk. Úgy horkolsz, hogy lehetetlen nyugodtan pihenni melletted. - Vigyorgott Wolt.
- Nagyon vicces vagy. - Morgolódott tovább a fiú.
- Nincs valakinél egy szál cigi? - Érdeklődött Eldon miközben megropogtatta a kezét.
- Azt tilos. - Morrant hátra az egyik katona.
- Na és aztán? Arra vannak a szabályok, hogy megszegjük őket. - Vigyorgott a fiú és a következő pillanatban már repült is hátra a cigarettás doboz.
Ha valamit jól tudott ez a kis csapat, akkor az a hangulatteremtés volt. Újabb dobozkák kerültek elő, amik szépen lassan körbe jártak a buszban.
Egyik doboz csokit, míg a másik cukorkát rejtett, volt amelyikben étel volt a másik süteményt rejtett és az egyik hátizsák mélyéről több üveg alkohol is előkerült többek közt egy pár üveg jó minőségű bor.
Talán öt perc sem telt el és mindenki nevetgélt, beszélgetett.
- Tudjátok mi a jó ezekben az istenverte székekben?- Kérdezte Rex majd belekortyolt a boros üvegbe aztán tovább adta.
- Annyira fáj tőle a seggem, hogy megfeledkeztem a lábfájásomról. - Mindenki nevetve bólogatott. Cris levette magáról a maszkot, de a sisakját nem és hátra hajolva csatlakozott a beszélgetéshez.
- Tudjátok, miért imádom a kicsikémet?-A katona megpaskolta a fegyverét.
- Mert annyira jó a távcső, ami rajta van, hogy akár egy kilométerről is lehet vele női melleket bámulni. - Hangos nevetés harsant és már a többi katona sem bírta visszafogni magát.
- Kezdem érteni miért vagy katona. - Közölte vigyorogva Tomas és a katona kezébe nyomta a boros üveget, Cris azonban nem ivott. Tovább adta Indiananak.
A lány az italba kortyolt majd Jack kezébe nyomta az üveget, de Ő nem akart inni így adta is tovább.
- Na, azt már tudod én miért lettem katona, de te miért lettél építész? - Cris érdeklődve fordult vissza a fiú felé, aki megvonta a vállát.
- Mindig is szerettem épületeket kalapáccsal szarrá verni. - A katona nevetve bólintott.
- Nincs több kérdésem.
- Mit kell tudni erről a szép országról? - Kérdezte nem kis iróniával Melani de a katona készségesen állt a rendelkezésére.
- Olcsó a teve.
A lány kiköpte a bort a nevetéstől, mint sokan mások is, Sam kis híján megfulladt, mert félre nyelte az ételt.
- Ha netán tevét akarnátok venni, egyetlen nő akár ezret is megér. A méretektől függően. - Bólogatott a katona és Indianara pillantott, amit Jack nem vett annyira jó néven.
- Valaki nagyon vicces. - Morogta a doktor nő és közelebb húzódott Jeckhez mintha csak tőle remélne védelmet. Az építész tekintetét látva a katona azonnal el is fordult.
- Pontosan mennyi fizetést is kapunk mi ezért?-A hang a busz hátuljából jött így mindenki azonnal az iszogató Trekkfordra pillantott.
- Egészen pontosan hat ezer ropogós zöld hasút minden kibaszott óráért. - Felelt Flóra, aki annyira nem bírta az alkoholos italt, hogy már az ötödik korty után nehezére esett beszélni, az arca pedig elvörösödött.
- És további tízezer zöld hasú minden liter olaj után. - Bólogatott Tefani aki látva szorult helyzetbe került kedvesét rögtön kisegítette.
- Továbbá a díj, amiért veszélyben vagyunk. Húsz ezer. - Vigyorgott Jon és miközben összedörzsölte a kezeit mintha máris markában érezné a hatalmas vagyont.
- Nem mintha te nem tudnád. - Kiáltott Anna, Trekkford elégedetten elmosolyodott
- Persze, hogy tudom csak épen jó hallani. - Anna egy szemforgatással reagált, amit a többiek kuncogva nyugtáztak.
- Nos, hölgyek és urak. Jöhet a fogadás? - Eldon volt az. A csapat gyakran fogadott. A feladat természetesen annyi volt, hogy inni kellett, aki kevesebbet bírt az vesztett. Mindenki fogadott valakire.

Küldetés idő délután 1:00 

- Itt anya sas jelentést kérek. - A sofőr hangosan beszélt remélve, hogy elnyomhatja a háttérben lévő szurkolás és kiabálás zaját. Kis szünet után jött is a válasz
- Anya sas itt sas egy, minden rendben ismétlem minden rendben. - A rádiós hangja unott volt szinte úgy hangzott mintha a katona menten elaludna.
- Anya sas itt sas kettő, minden rendben ismétlem minden rendben. - A második hang se volt sokkal biztatóbb.
- Értettem sas egy és kettő. Maradjanak éberek. - Morgolódott a sofőr.
- Értettem anya sas.
- Értettem.

A konvoj lassan haladt előre miközben a sivatag egyre csak tombolt tovább.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése